2015. január 12., hétfő

Marie Lu - Legenda

Kiadó: KÖNYVMOLYKÉPZŐ KIADÓ KFT.

Oldalak száma: 302

Eredeti cím: Legend

Kiadás éve: 2012

Sorozat: Legenda 1.



Fülszöveg: A hajdani Los Angeles partvidékét elöntötte a tenger. Észak-Amerika két nemzetre szakadt; a Köztársaság hadban áll a Kolóniákkal. A jómódú környéken, az elithez tartozó családba született, tizenöt éves June kivételes tehetség. kötelességtudó, szenvedélyes, a haza iránt elkötelezett, nyitva áll előtte az út a Köztársaság legmagasabb katonai köreibe. A Lake Szektorban, a nyomornegyedben született, tizenöt éves Day a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. De a szándékai korántsem olyan elítélendők, mint azt gondolnánk. Ők ketten két külön világban élnek, és talán sosem keresztezné egymást az útjuk, ám egy nap June bátyja gyilkosság áldozatává válik. Az első számú gyanúsított Day lesz. Ezzel kezdetét veszi a mindent eldöntő macska-egér játék, melyben Day kétségbeesett versenyt fut a családja életéért, miközben June elszántan igyekszik megbosszulni bátyja halálát. De az események megdöbbentő fordulatot vesznek. Rájönnek, kettejükben van valami közös, és azt is megtudják, milyen messzire hajlandó elmenni a hatalom, hogy megőrizze titkait.


Véleményem: Mindig is szerettem a dísztópiákat, így nem volt kétséges számomra, hogy el fogom olvasni ezt a sorozatot is. Arról mér nem is beszélve, hogy eddig csak jókat hallottam Marie Lu könyveiről, így miért is ne olvasnám el, akár most? Na. lássuk!! ;)

June a Köztársaság felső tízezrébe tartozik. Sosem szenvedett hiányt semmiben sem. Ám, amikor 5 évvel ezelőtt, 10 évesen részt vett a Próbán, végképp megpecsételte sorsát, ugyanis maximális, azaz 1500 pontot ért el, amire még senki sem volt képes ezidáig. Bár szülei régen meghaltak, June élete mégis teljes köszönhetően testvérének, Matiasnak.  De Matias váratlan halált hal, az egyik legnagyobb bűnöző kezei által. Day által. Így a lányt már csak a bosszú hajtja, és az hogy mindenképpen rácsok mögött lássa Dayt.
Day alig 15 évesen már az egyik leghírhedtebb bűnöző volt, de sosem ölt. Hamar ott kellett hagynia a családját, hiszen megbukott a Próbán. Így azóta csak teng-leng az utcán Tessával, a lánnyal, akit nemsokkal utcára kerülése után talált, majd magához vette. Azonban amióta betört a Kórházba, hogy fivérének ellenszert szerezhessen a Ragály ellen, minden megváltozott. Most egy rejtélyes idegen keresteti, hogy átadhassa számára a szérumot. Illetve talált egy lányt az utcán, aki nemcsak jól verekszik, de még csinos is. Day számára azonban továbbra is ott lebeg a fő cél: Meggyógyítani Edent bármi áron!

Voltak némiféle elvárásaim a könyvet illetően, de szerencsémre a könyv hozta azt a formáját, hogy azt mondhassam megérte elolvasni! És Marie Lu-ban sem csalódtam, így mondhatni jó volt ez a könyv. :)
A kötet gyorsan indult, ami azt hiszem egy ennyire rövid könyvecskénél normálisnak mondható. Az információkat folyamatosan csöpögtette számunkra Marie, így nem állíthatom, hogy nem tudtam jól és hamar belerázódni a kötetbe.
A történet kifejezetten érdekesnek mondható, pláne hogy én élek-halok az ilyen témájú könyvekért. Szeretem ugyanis, hogyha egy könyvnek van valamiféle párhuzama a mi jelenlegi világunkkal. Hiszen ilyenkor mindig bele tudok gondolni, hogy pár évtized múlva akár ez is lehet a lehetséges jövőképünk. A könyv műfaja tehát dísztópia. Bár nem egészen olyan, mint amilyeneket eddig olvastam.
Nem egy olyan elem előfordult a kötetben, mely a dísztópiák védjegyévé vált mostanra. Volt benne szegénység, gazdagság közötti éles határvonal, betegség (a Ragály), ami inkább egy bizonyos vírusként terjed a szegényebb körzetekben. Maga a körzetek, a kialakított, sarkasított világ is egy dísztópiai elem. És persze a diktatórikus Köztársaságról, az elnyomott emberekről, belviszályokról, csatákról, háborúkról és a Próbáról nem is beszélve. Igazából majdnem az a szó tódulna nyelvemre, hogy klisés a könyv, de ez így nem feltétlen igaz. A könyv ugyanis a maga nemében eredetinek mondható. 
Pozitívumként tudom említeni azt is, hogy a sztorinak köze sem volt az unalom fogalmához. Konkrétan néha rágtam a körmömet az izgalomtól. Sohasem tudtam, hogy mi fog történni, ami még egy plusz löketet biztosított számomra, ahhoz hogy élvezhessem a könyvet. Eseménydús, izgalmas, kiszámíthatatlan - nem rossz kombó! :D
Amit feltétlen szeretnék megemlíteni, az az, ahogy az írónő bemutatta nekünk a katonák világát. Ahogy a kiképzésekről, a ruhákról, fegyverekről tett leírásokat. Teljesen magam előtt láttam mindent az ő világában! :D
A történetet a két főszereplő, June és Day szemszögéből írták E/1 ragozásban. Imádom a váltott szemszöget, úgyhogy nálam ez egy plusz pontot ért az írónő felé. :D És ennek az írásmódnak köszönhetően mindkét szereplő helyzetét, lelkivilágát, gondolatait át tudtam látni, ami nem volt hátrány, hiszen mindketten bonyolult lelkek voltak. 
Dayt és Junet azonban nem csak a jelenükből, de a múltjukból is megismerhetjük. Kedvenceim közé tartoztak azok a jelenetek, mikor a két szereplő visszaemlékezett egy múltbéli eseményre, ami általában életük egyik legpozitívabb, legjobb jelenete. A szereplő és a történet is ezeknek köszönhetően vált teljessé. Erről az apró kis momentumról A. O. Esther jutott eszembe, aki ugyan ilyen precízen alakította ki a könyv hátterét, a történet alakítórugóit.
A szerelmi szál volt az egyetlen, amivel nem voltam igazán elégedett. De, hogy őszinte elegyek nem is igazán érdekelt, hogy mi zajlik kettejük között, hiszen minden másra jobban, szívesebben figyeltem, mint erre a kis apróságra. De szerintem a kettejük közötti szikra a későbbi könyvekben fog csak igazán kiteljesülni.
Ami szintén tetszett a könyvben, hogy brutális volt. Tüzetesen bemutatta az emberek természetét, a nem jó emberekét. Akik parancsszóra ölnek, vagy egy apróság miatt kiverik még a szart is az emberből. Hihető volt és megható is egyszerre. Dühös voltam és szomorú. Kár lett volna kihagyni ezt a történetből. *-*
Ám a kötetnek van egy titkokkal teli fonala is, mely váratott magára, mielőtt kibontakozott. A történet elején érezzük ugyan, hogy valami több van a háttérben, mint amit az irónő a tudomásunkra hozz, de a kezdeti sokknak, a cselekmények folyamatos áramlásának köszönhetően megfeledkezhetünk erről. Ám, mire oda jutunk robban a bomba! ;) De ezen hosszú úton sem unatkozhattunk, hiszen June újra és újra megmutatja, hogy milyen éles is az esze. Kifejezetten mulattatott és elképesztett Marie által használt megoldás a titkok felfedésére. Bravó!
Végezetül csak annyit, hogy mint eddig megszokhattátok, ez a könyv is függővéggel végződött. Bár ez a lágyabbik forma, amivel be lehet fejezni egy kötetet. Nem kaparom a falat, de azért belekezdek a következő részbe! ;)

A szereplőkről nem szeretnék ódákat zengeni. Legyen elég annyi, hogy mindkettőt igazán megkedveltem. Eszesek, bátrak, mindenre elszántak, és hajlandóak tenni azért, hogy elérjék céljukat. Rendkívül család centrikusak, ami csak azért sajnálatos, mert nem nagyon marad senkijük, akik fölött őrködhetnének. Mindenesetre semmiképpen sem idegesítőek. :)

Értékelésem: Marie Lu Legenda című könyve, bár nem vett le a lábamról, de nem járt messze tőle. Szívesen olvastam, és szerintem pár évvel később is a kezembe fogom venni. 
Tetszett a váltott szemszögű írásmód. A szereplők múltjáról szóló visszaemlékezés. A felépített világ. A katonákról szőtt jellemzés. A titkok, és azok leleplezésének módja is. Az, hogy brutális volt, és olyan kemény igazságot hordozott magában, amiről nem mindenki olvas szívesen. A Ragály, a diktatúra, a Köztársaság és a Kolónia közti viszály, az elnyomás, és a lázadás. Minden! Kivéve a szerelmi szálat, ami szerencsére nem kapott túl előkelő helyet a könyvben. Nem is volt szükség rá...
Ajánlom mindenkinek, aki szereti a kicsit érzelmesebb dísztópiákat, és a szuperkatonákat! ;) 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.